
									-1-



        KAZETTAS SZOVEGSZERKESZTO

        TV-COMPUTERRE



				TARTALOM
        
        1., Bevezetes ..............................  2

            1.1., Betoltes es inditas ..............  2
            1.2., Az allapot kijelzo sorok .........  2
            1.3., A szoveg ablak ...................  2
            1.4., Irasi modok ......................  2
            
        2., A szovegszerkeszto parancsai ...........  4

            2.1., Kurzor mozgato parancsok .........  4
            2.2., Szoveg torlo parancsok ...........  6
            2.3., Blokkra vonatkozo parancsok ......  7
            2.4., Gyors kurzor mozgato parancsok ...  8
            2.5., Kereses es helyettesites .........  9
            2.6., Kapcsolok ........................  9
            2.7., Egyeb funkciok ................... 10
            2.8., Periferia kezeles,szoveg kimentes,
                  listazas es olvasas .............. 10

        3., Nehany szo a soros vonalrol ............ 13

        4., Kerdesek es uzenetek ................... 14

            4.1., Kerdesek ......................... 14
            4.2., Uzenetek ......................... 15

        5., Osszefoglalas .......................... 17

            5.1., File nevek megadasa .............. 17
            5.2., Parancsok tablazata .............. 18







        A leiras teljes egeszeben a VIDEOTON VT home-computeren
        futo SZOVED szovegszerkeszto programmal keszult.

									-2-



        1., BEVEZETES

        
        1.1., Betoltes es inditas
            
              A program a kazettarol a LOAD <RETURN> begepelese
           utan automatikusan betoltodik es elindul.Betoltodes utan
           a kepernyo torlodik,atvalt 64 karakteres uzemmodba es a
           kep legfelso es legalso soraban megjelennek az allapot
           kijelzo sorok. A kep masodik soranak a bal szelen pedig egy
           kis villogo teglalap, a kurzor.Ezzel a program betoltodott
           es uzemkesz allapotban van.
          
        1.2., Az allapot kijelzo sorok
        
              A legfelso sor 5 reszbol all es valahogy igy nez ki:
              
           VIDEOTON         SOR:1    OSZL:1    INSERT
           
           A bal szelen ahol most a VIDEOTON     szoveg lathato,
           valojaban az eppen ervenyes file neve jelenik meg.Ezt majd
           kesobb meg reszletesebben elmagyarazzuk.Mellette a sor es
           az oszlop szama ahol pillanatnyilag a kurzor talalhato.
           A jobb szelen pedig az eppen ervenyes uzemmod (lasd kesobb).
           Ugyanebben a sorban fognak megjelenni a legkulonbozobb fele
           uzenetek,amik mukodes kozben elofordulhatnak,mint peldaul
           a hibauzenetek,kerdesek.
              A legalso,masik uzenosor 4 reszre oszthato,valahogy igy:
           
           URES:16874  $Fordos A.      $NOVOTRADE RT.     XXXXX
           
           A bal szelen, a meg szabad memoria mennyisege van kiirva.
           Ez termeszetesen fugg a szamitogep osszes memoriajatol es
           az eppen a memoriaban levo szoveg mennyisegetol.A kiirt
           szam korulbelul azonos a meg beirhato betuk szamaval,mielott
           a szovegszerkeszto megtelne.Az elso $ jel es az utana
           kovetkezo szoveg a megkeresendo string jele es maga a
           string,mig a  masodik $ jel es az utana kovetkezo szoveg a
           helyettesito string jele es maga a string.Ez utobbitol
           jobbra, ahol most ot darab X-et irtunk, valojaban a
           szovegszerkesztonek utoljara adott parancs lathato.Ezt
           konnyen kiprobalhatjuk.Nyomja meg felfele a joystick kart
           es meg fog jelenni a ^E kiiras.

        1.3, A szoveg ablak

              A szovegszerkeszto megjelenitese olyan mintha egy kis
           ablakon keresztul neznenk az egesz szovegre.Az ablak merete
           22 sor es 61 oszlop.Ez az ablak a szovegen negy iranyban
           mozgathato,illetve automatikusan mozog.Ha az ablak lefele
           mozog,ugy tunik hogy a szoveg felfele gordul,illetve hasonlo
           modon,ha az ablak jobbra mozog,ugy tunik hogy a szoveg balra
           mozdul.

									-3-



 
        1.4., Irasi modok

              A szovegszerkeszto haromfele uzemmodban dolgozik:
           INSERT , I/AUTO (automatikus insert) es CHANGE.
              Az elso vagyis az INSERT mod az alapallapot.
           Ebben az uzemmodban lehet uj szoveget beirni.Egy karakter
           beirasakor a sorban a kurzortol jobbra levo karakterek egy
           hellyel jobbra lepnek, es az igy keletkezett helyre irodik
           be a karakter.A <RETURN> billentyu leutesere a kurzor a
           kovetkezo sor elejere kerul, vagyis egy uj sort insertal a
           szovegbe.Ekkor az esetleg a sor alatt levo tovabbi sorok
           egy sorral lejjebb csusznak.
              A masodik vagyis az automatikus insert uzemmod ugyanaz
           mint az insert,azzal a kulonbseggel,hogy a <RETURN>
           billentyu leutesenek a hatasara nem az uj sor legelejere
           kerul a kurzor,hanem abba az oszlopba amelyikben az elozo
           sor legelso betuje van.Ebben az uzemmodban lehet konnyen bal
           oldali margot tartani.
             A harmadik,vagyis a CHANGE uzemmod eseten, az a
           karakter,amit bebillentyuzunk,felulirja azt a karaktert
           ahol eppen a kurzor volt.Ebben az uzemmodban lehet a
           szovegben elofordulo hibakat kijavitani,atirni.
              Egy szovegsor maximalis hossza 255 karakter lehet.A jobb
           margo allitasi paranccsal (lasd kesobb) beallitott jobb
           oldali margo eleresekor es utana a szovegszerkeszto 
           hangjelzest ad figyelmeztetesul.


									-4-



        2., A SZOVEGSZERKESZTO
              PARANCSAI


              A kovetkezokben rovid ismerteteset adjuk a programban
           hasznalhato parancsoknak.Ezek harom alap csoportra
           oszthatok a parancs kiadasahoz szukseges billentyu nyomasok
           szerint.
              Az elso csoport az egyetlen control billentyus parancsok,
           amik a <CTRL> billentyu es egy masik billentyu egyideju
           lenyomasaval aktivalhatok.
              A masodik,amik az <ALT> billentyu es egy masik
           billentyu egyideju lenyomasaval aktivalhatok.
              A harmadik,amikor az [ESC] billentyu lenyomasa utan,
           kulon meg egy billentyut le kell nyomni a parancs
           aktivalasahoz.
              A tovabbiakban a
              <CTRL>M      a <CTRL> es az (ebben az esetben) M
                           billentyu egyuttes lenyomasat jelenti
              <ALT>B       az <ALT> es a (ebben az esetben) B
                           billentyu egyuttes lenyomasat jelenti
              [ESC] T      az[ESC] es a T billentyu egymas utani
                           kulonallo lenyomasat jelenti

        2.1., Kurzor mozgato parancsok

           Egy karaktert balra              : <CTRL>S vagy a joystick
                                                      kar balra
              A kurzort egy karakter pozicioval balra mozditja.Ha a
            kurzor a sor legelejen volt,akkor a felette levo sor jobb
            szelere kerul,vagyis "korbejar".

           Egy karaktert jobbra             : <CTRL>D vagy a joystick
                                                      kar jobbra
              A kurzort egy karakter pozicioval jobbra mozditja.Ha a
            kurzor a sor jobb szele utan volt,akkor a kovetkezo sor bal
            szelere kerul,vagyis "korbejar".

           Egy szo balra                    : <CTRL>A

              A kurzort az elozo szo legelejere mozditja,"korbejarassal"
            A kovetkezo karakterek jelentenek szohatart
            <RETURN>,<TAB>,<SZOKOZ>,",(,),[,],{,},=,+,-,*,/,<,>,~,
            .,:,;,',?,!,$,&,_,\,#,es a vesszo

           Egy szo jobbra                   : <CTRL>F

              Ugyanaz mint fentebb, de ertelemszeruen jobbra.

           Egy tabulatornyit balra          : <ALT>S

              A kurzort az elozo tabulator pozicioba viszi.A tabulator
            meretet allitani lehet (lasd kesobb).

           Egy tabulatornyit jobbra         : <ALT>D

              A kurzort a kovetkezo tabulator pozicioba viszi.

									-5-



           Kurzort a sor elejere            : <ALT>A

              A kurzort a jelenlegi sor legelejere viszi.

           Kurzort a sor vegere             : <ALT>F

              A kurzort a jelenlegi sor legvegere viszi.

           Egy sorral fel                   : <CTRL>E vagy a joystick
                                                      kar fel
              A kurzort egy sorral feljebb viszi.A kurzor oszlop
            pozicioja nem valtozik meg,igy elofordulhat, hogy ugy
            tunik mintha a kurzor joval a sor vege utan lenne.Ha
            tovabbra is felfele vagy lefele mozditjuk,akkor a kurzor
            ugy mozog mint fentebb leirtuk.Azonban ha barmilyen mas
            parancsot adunk,akkor ugy viselkedik mintha a kurzor a sor
            legvegen lett volna.

           Egy sorral le                    : <CTRL>X vagy a joystick
                                                      kar le
              A kurzort egy sorral lejjebb viszi.Egyebkent ugyanazok
            ervenyesek mint a kurzor felfele mozgatasakor.

           Kurzort a kep tetejere           : <ALT>E

              A kurzort a szoveg-kepernyo bal felso sarkaba viszi.

           Kurzort a kep aljara             : <ALT>X

              A kurzort a szoveg-kepernyo jobb also sarkaba viszi.

           Egy lappal fel                   : <CTRL>Q

              A szoveg ablakot lefele mozgatja 21 sorral,ugy hogy a
            regi legfelso szovegsor az uj kep legalso szovegsora lesz.

           Egy lappal le                    : <CTRL>C

              A szoveg ablakot felfele mozgatja 21 sorral,ugy hogy a
            regi legalso szovegsor az uj kep legfelso szovegsora lesz.

           Kurzort a file elejere           : <ALT>Q

              A kurzort a szoveg legelso karakterere viszi.

           Kurzort a file vegere            : <ALT>C

              A kurzort a szoveg legutolso karaktere utanra viszi.

									-6-



        2.2., Szoveg torlo parancsok

           Egy sor torlese                  : <CTRL>Y

              Kitorli a kurzor sorat.A kitorolt sor mindaddig
            visszahozhato,amig egy masik sorban nem csinaltunk
            barmilyen valtoztatast.

           A kitorolt sor visszahozasa      : [ESC] Y

              A <CTRL>Y paranccsal kitorolt sor visszahozasa a kurzor
            helyere,illetve az eppen szerkesztett sor eredeti
            allapotanak a visszaallitasa.
              A fenti ket parancs segitsegevel 1 sornyi szoveget
            konnyen at lehet helyezni vagy masolni valahova.

           Az utolso karakter torlese       : <CTRL>H vagyis a <DEL>
                                                      billentyu
              A kurzortol balra levo karaktert kitorli es a sor
            maradekat egy karakterrel balra viszi.Ha a sor legelejen
            adjuk ki,akkor az elozo sor zaro <RETURN> karakteret
            torli,igy a ket sorbol egy sort csinal.

           A kurzornal levo karakter torlese: <CTRL>G vagyis a
                                                      <SHIFT><DEL>
                                                      billentyu
              A kurzor "alatt" levo karaktert torli es a sor
            maradekat egy karakterrel balra viszi.

           Egy szo torlese balra            : [ESC] S

              A kurzornal levo szo elejeig kitorli a karaktereket.

           Egy szo torlese jobbra           : [ESC] D

              A kurzortol a kovetkezo szo elejeig kitorli a
            karaktereket.

           Torles a sor elejeig             : [ESC] A

              A kurzortol a sor elejeig kitorli a karaktereket.

           Torles a sor vegeig              : [ESC] F

              A kurzortol a sor vegeig kitorli a karaktereket.

									-7-



        2.3., Blokkra vonatkozo parancsok

           A blokk elejenek megjelolese     : [ESC] B

              B mint Begin,vagyis kezdet.

           A blokk vegenek megjelolese      : [ESC] L

              L mint Last,vagyis utolso.
              Megjegyzik a kurzor poziciojat,mint a blokk kezdetet,vagy
            veget.A megjegyzes ervenyet veszti ha azt a sort amelyik a
            blokk elejenek vagy vegenek a jelzeset tartalmazza,
            megvaltoztatjuk.

           Blokk athelyezese                : [ESC] M

              M mint Move,vagyis mozgatni.
              Kitorli a szovegbol a megjelolt blokkot,eltarolja a
            blokk bufferben es beirja a kurzor poziciojatol kezdve.
            Tehat athelyezi a blokkot.

           Blokk masolasa                   : [ESC] C

              C mint Copy,vagyis masolmi.
              Atmasolja a megjelolt blokkot a kurzor poziciojara.

           Blokk torlese                    : [ESC] E

              E mint Erase,vagyis radirozni.
              Kitorli a szovegbol a megjelolt blokkot es eltarolja a
            blokk bufferben.Ha a blokk bufferben nincs eleg hely
            (kevesebb mint 256) akkor megkerdezi hogy elvesszen-e a
            blokk tartalma.Ha "I" a valasz akkor a blokk nem kerul a
            bufferbe,de a torlest vegrehajtja.Ha "N" a valasz,akkor
            nem hajtja vegre a torlest.

           Kitorolt blokk visszahozasa      : [ESC] P

              P mint Paste,vagyis ragasztani.
              A blokk bufferben levo szoveg visszahozasa a kurzor
            helyere.A blokk buffer tartalma valtozatlan marad.
            Mintegy visszaragasztjuk a kiradirozott szoveget.



								-8-


        2.4., Gyors kurzor mozgato parancsok

           Menjen a sorra                   : [ESC] J

              J mint Jump,vagyis ugorjon.
              Beirasa utan a program var egy szamot,amit be kell irni.
            A beirast a <DEL> billentyuvel lehet javitani.A <RETURN>
            billentyu megnyomasa utan a kurzor a megadott szamu sorra
            megy.A a legnagyobb sorszam ami megadhato a 9999.

           Menjen a blokk elejere           : <CTRL>B

              B mint Begin.
              A kurzort a megjelolt blokk elejere viszi.

           Menjen a blokk vegere            : <CTRL>L

              L mint Last.
              A kurzort a megjelolt blokk vegere viszi

           Jegyezze meg a kurzor poziciot   : [ESC] K

              K mint Kurzor.
              Megjegyzi a kurzor jelenlegi poziciojat.A jeloles
            elvesz ha ezt a sort megvaltoztatjuk.

           Menjen a megjegyzett poziciora   : <CTRL>K

              K mint Kurzor.
              A kurzort visszaviszi a korabban megjegyzett poziciora.
zi a kurzor jelenlegi poziciojat.A jeloles
            elvesz ha ezt a sort megvaltoztatjuk.

           Menjen a megjegyzett poziciora   : <CTRL>K

              K mint Kurzor