
									-9-



        2.5., Kereses es helyettesites

           Keresse meg az elsot             : [ESC] ?

              A jelenleg tarolt keresendo string lathato az also
            sorban.Ha a <RETURN> billentyut megnyomjuk,tovabbra is ez
            marad a keresendo string (maximum 32 karakter hosszu),
            egyebkent egyszeruen be kell irni a keresendo stringet,
            beturol beture es a vegen megnyomni a <RETURN> billentyut.
            A <DEL> billentyuvel lehet javitani (torolni az utolso
            karaktert).A <CTRL>R billentyu hatasara visszajon az
            eredeti keresendo string,a <CTRL>U billentyu hatasara pedig
            ki lehet lepni a parancsbol annak vegrehajtasa nelkul.
              Kulonbozo kontrol karaktereket is be lehet irni a
            stringbe a "kontrol-karakter-beiro" (<CTRL>P) billentyu
            megnyomasaval (lasd Egyeb funkciok), es utana a megfelelo
            kontrol karakter megnyomasaval.(Peldaul a <CTRL>P utan a
            <RETURN> beirja a stringbe a <CR> vagy maskeppen a <CTRL>M
            kodot,vagyis az ASCII 13 -t).
              A "kontrol-karakter-beiro" billentyu megnyomasa utan ha
            a ? billentyut nyomjuk meg,akkor a stringbe egy
            ugynevezett "wild-kard" karaktert irunk ami egy JOLLY-JOKER
            vagyis barmilyen karaktert helyettesithet.
              Az utolso <RETURN> megnyomasa utan az eljaras
            megismetelheto a helyettesito string eseten,es utana a
            kurzor a keresendo string elso elofordulasanak az elejere
            pozicionalodik.
              A kereses mindig a kurzor poziciojatol a szoveg vege
            iranyaban tortenik.

           Keresse meg a kovetkezot         : <CTRL>N

              N mint Next,vagyis kovetkezo.
              A szovegben megkeresi a kurzor utani karaktertol kezdve,
            a kovetkezo string elofordulasat.

           Helyettesites es kereses         : <ALT>N

              A kurzor poziciotol kezdve megkeresi az elso,keresendo
            string elofordulast,es ha megtalalta,kicsereli a
            helyettesito stringre,majd megkeresi a kovetkezo
            elofordulasat a keresendo stringnek es a kurzort ennek
            az elso karakterere pozicionalja.

           Helyettesitse az osszeset        : [ESC] N

              A kurzor poziciojatol kezdve megkeresi az osszes
            elofordulasat a keresendo stringnek,es mindegyiket
            kicsereli a helyettesito stringre.A kurzort az utolsonak
            helyettesitett string utani karakter poziciora viszi.


        2.6., Kapcsolok

           Uzemmod valtas                   : <CTRL>V vagyis az <INS>
                                                      billentyu
              Az INSERT uzemmodrol atvalt a CHANGE uzemmodra es
            vissza.

           Insert mod valtas                : [ESC] V vagy a
                                                        [ESC] <INS>
              Atkapcsol az INSERT es az I/AUTO (automatikus insert)
            uzemmod kozott es vissza.

									-10-



           Szabad hely kijelzes             : <ALT>V

              Az eredeti also sorban levo URES:XXXXX kiiras utan 
            egy * jelzi hogy van blokk a blokk bufferben.Az
            atkapcsolas utan ugyanitt a BLOKK:XXX kiiras jelenik meg,
            ami megadja a blokk hosszusagat.Ugyanezzel a parancsal
            lehet visszakapcsolni az eredeti kiirast.


        2.7., Egyeb funkciok

           TAB karakter beirasa             : <CTRL>I

              Egy TAB kodot ( ASCII 9 ) helyez el a szovegben.
            A TAB poziciok egyforma tavolsagra vannak egymastol.
            A tavolsagot az <ALT>I paranccsal lehet valtoztatni.
            Alapallapotban ez 4,de maximum 16 lehet.

           TAB tavolsag megvaltoztatasa     : <ALT>I

              Beiras utan megkerdezi hogy mekkora legyen.Ugyanolyan
            modon lehet valaszolni,mint a "Menjen a sorra"
            parancsnal mar leirtuk,de maximum 2 szamjegyet lehet beirni
            es a legnagyobb ertek mindenkeppen 16 lesz.Ha 0-t vagy
            semmit sem irunk akkor nem valtozik meg a TAB merete.

           Jobboldali margo allitasa        : <ALT>M

              M mint Margo.
              Beiras utan megkerdezi a jobboldali margo meretet.
            A program 3 szamjegyet fogad el,de maximum 255 lehet.
            A beirasra ugyanazok vonatkoznak mint a "Menjen a sorra"
            parancsnal mar leirtuk.
              Hatasara ettol kezdve az uj jobboldali margo eleresekor,
            vagy utana fog hangjelzest adni a szovegszerkeszto,de csak
            abban az esetben ha beirunk vagy atirunk egy karaktert.
            A kurzor mozgatasakor nem.

           Kontrol-karakter-beiro billentyu : <CTRL>P

              A <CTRL>P utan megnyomott barmilyen kontrol
            billentyunek az ASCII erteke beirodik a szovegbe.Tehat
            peldaul a kontrol-karakter-beiro billentyu utan az <INS>
            billentyut megnyomva a <CTRL>V ASCII kodja,vagyis ASCII 22
            kerul a szovegbe.A kepernyon ezeket a szovegben levo
            kontrol karaktereket a <TAB> (ASCII 9) es a <CR> (ASCII 13)
            kivetelevel a ^ es utana egy nagybetu kiirasaval
            jeleniti meg a program.Tehat peldaul a <DEL> (ASCII 8)
            kodot ^H- kent jeleniti meg.

           Az egesz szoveg torlese          : [ESC] H vagy az
                                                       [ESC] <DEL>

              Kitorli a memoriaban levo szoveget,vagyis egy ujat lehet
            kezdeni.A parancs kiadasa utan a program eloszor megkerdezi
            hogy valoban kitorolje-e a szoveget.Ha a valasz "I",
            akkor kitorli es uresen ujra indul,mig ha a valasz "N",
            akkor megmarad a szoveg es nem tortenik semmi.

									-11-



        2.8., Periferia kezeles,szoveg kimentes,listazas
              es olvasas.

              Magnora valo kivitel ketfelekeppen tortenhet

              1. Blokkos formaban,amikor a kiirando adathalmazt 256
                 byte hosszusagu blokkokban visszuk ki,ugy hogy minden
                 <RETURN> (kocsi vissza, ASCII 13) utan kiirunk egy
                 <LF> ( soremeles ASCII 10) karaktert is,es a file
                 legvegere a <CTRL>Z (ASCII 26) zarokaraktert tesszuk.
              2. Egybefuggoen,amikor az adathalmazt egyetlen hosszu
                 blokkban visszuk ki.Ekkor a <RETURN> kodok utan nem
                 kerul <LF> kod es a vegere nem kerul <CTRL>Z
                 zarokarakter.(A program ugyanilyen formaban tarolja
                 a memoriaban is a szoveget)
              A masodik modszer elonye hogy rovidebb es ezert gyorsabb
            mig az elso illeszkedik egy altalanosan hasznalt szoveg
            file formatumhoz,viszont lassubb.
              Kivitelnel es beolvasasnal az elso modszert nevezzuk
            a tovabbiakban szekvencialisnak,mig a masodikat
            nem szekvencialisnak.

           Blokk beolvasasa                 : <CTRL>R

              R mint Read,vagyis olvasni.
              A parancs kiadasa utan a program megkerdezi a beolvasando
            file nevet.A beolvasas a kurzor poziciojatol kezdodoen
            tortenik,es a beolvasas vegen a beolvasott adathalmaz eleje
            lesz a blokk eleje,a vege pedig a blokk vege.A kurzor a
            blokk elejere pozicionalodik.
             A filenev kerdesre tobb valasz adhato

             1. Egyszeruen lenyomjuk a <RETURN> billentyut.
                Ekkor a szalagon levo elso szekvencialisan kivitt
                filet fogja a program beolvasni.
             2. Beirjuk a file nevet (maximum 16 karakter) ugy,hogy
                az elso karaktere ne ":" legyen.Ekkor a megadott
                nevu szekvencialisan kivitt filet fogja beolvasni.
             3. Egy ":" karakter utan a <RETURN> billentyut nyomjuk
                meg.Ekkor a szalagon levo elso nem szekvencialisan
                kivitt filet fogja beolvasni.
             4. Olyan file nevet irunk be,amelyik legelso karaktere
                a ":".Ekkor a kettospont utani nevvel rendelkezo
                nem szekvencialisan kivitt filet fogja beolvasni.
             5. Beirjuk a "SER:" szot,akar kis akar nagy betukkel.
                Ekkor a soros vonalrol fogja beolvasni az ott erkezo
                adatokat.Ebben az esetben ugyanolyan formaban varja a
                program az adatokat mintha szekvencialis file lenne.
                (lasd meg a soros vonalrol szolo fejezetet)

              A beolvasas a <CTRL>[ESC] billentyuk egyuttes
            lenyomasaval megszakithato.Megjegyezzuk meg,hogy a szalagon,
            a ":proba" es a "proba" neven kivitt filek-ok mindegyike
            "PROBA" neven fog szerepelni,vagyis a ":" nem kerul
            tenylegesen a file nevbe,csak jelezzuk vele a beolvasando
            vagy kiirando file tipusat.


									-12-




           Blokk kiiras                     : <CTRL>W

              W mint Write,vagyis irni.
              A program a korabban kijelolt blokkot fogja kikuldeni a
            megfelelo periferiara.A parancs kiadasa utan a program egy
            file nevet kerdez.
              A kovetkezo valaszok lehetsegesek

              1. Csak a <RETURN> billentyut nyomjuk meg.
                 Ekkor nev nelkul szekvencialis formaban kiirja a
                 filet a kazettara.
              2. Megadunk egy nevet (maximum 16 karakter) amelyik
                 nem ":" karakterrel kezdodik.Ekkor a megadott neven
                 szekvencialis formaban kiirja a filet a kazettara.
              3. Egy ":" utan a <RETURN> billentyut utjuk le.
                 Ekkor nev nelkul nem szekvencialis formaban kiirja a
                 filet a kazettara.
              4. Megadunk egy nevet,amelyik legelso karaktere ":".
                 Ekkor a kettospont utani neven kiirja a filet
                 nem szekvencialis formaban a kazettara.
              A kiiras a <RETURN> billentyu megnyomasa utan azonnal,
              minden figyelmeztetes nelkul megindul,ezert a magnot meg
              elotte el kell inditani.
              5. Filenevkent a "SER:" szot irjuk be.
                 ekkor a file a soros vonalra kerul szekvencialis
                 formaban.
              6. Filenevkent az "LST:" szot irjuk be.
                 Ekkor a file a printerre kerul,vagyis itt a
                 kijelolt blokk kiirodik a printerre.


           Uj file beolvasas torlessel      : [ESC] R

              R mint Read,vagyis olvasni.
              Ebben az esetben a program eloszor megkerdezi hogy
            biztosan ki akarjuk e torolni a memoriaban levo szoveget.
            Ha "N"-el valaszolunk,akkor kilepunk a parancsbol.
            Ha "I"-vel valaszolunk,akkor a program megkerdezi tolunk a
            file nevet.
              Ettol kezdve az eljaras ugyanaz mint a Blokk beolvasas
            parancsnal,csak ebben az esetben a memoriaban levo szoveg
            elvesz es egy ujjal toltodik fel.
              Amit ilyenkor a file neve kerdes utan beirtunk,minaddig
            amig ujra vegre nem hajtunk egy [ESC] R parancsot,
            a felso uzenosor bal szelen lathato lesz.Ez az eppen a
            memoriaban levo file neve (legelso betolteskor VIDEOTON)


           Az egesz szoveg kiirasa          : [ESC] W

              W mint Write,vagyis irni.
              Ebben az esetben ugyanazok a lehetosegek mint a
            Blokk kiiras-nal csak a memoriaban levo egesz
            szoveget kiirjuk.A filenev kiiras utan megjelenik a felso
            uzenosorban levo szoveg amit a legutobbi Uj file beolvasasa
            parancs soran irtunk be,vagyis az aktualis file neve.



									-13-



        3., NEHANY SZO A SOROS
                  VONALROL


              Ahhoz hogy a soros vonalon torteno adatatvitel jol
           mukodjon,nehany parametert meg a szovegszerkeszto program
           betoltese elott meg kell adni a szamitogepnek.Ezek a BASIC-
           bol harom POKE utasitassal megtehetok,ha az alapertekuk nem
           megfelelo.Az adatatvitelnek meg kell adni a sebesseget,(
           amit BAUD RATE-nak neveznek) es a formatumat.
              Az atvitel sebesseget egy szamnak az $BAUD nevu
           valtozoba valo beirasaval allithatjuk.

           Baud    szam       Tehat peldaul ha 1200 Baud-os
                              atviteli sebesseget akarunk,akkor a
            110     0         kovetkezo utasitast kell kiadni
            150     1         BASIC-bol
            300     2
            600     3           POKE 2921,4
           1200     4
           2400     5
           4800     6
           9600     7
          19200     8

              Az adatatvitel formatumat egy szamnak az $FORMAT nevu
           valtozoba valo beirasaval valtoztathatjuk.A szamot az alabbi
           tablazatban megtalalhatjuk.

                                 Even        Odd       No
                               Parity      Parity    Parity
                   8 data bits   126        94         78
       1 stop bit
                   7 data bits   122        90         74

                   8 data bits   254       222        206
       2 stop bits
                   7 data bits   250       218        202

              Tehat ha a formatumra 8 data bits, No Parity,2 stop bits
           a kivanalom,akkor a kovetkezo utasitast kell kiadni a
           BASIC-ben
                            POKE 2922,206

              Majd ha a fenti ket POKE utasitas kozul barmelyiket
           kiadtuk,befejezesul meg a POKE 2929,255 utasitast is ki
           kell adni.

              Ezutan betolthetjuk a szovegszerkesztot,ami az altalunk
           megadott formatumot es sebesseget fogja hasznalni.
utasitas kozul barmelyiket
           kiadtuk,befejezesul meg a POKE 2929,255 utasitast is ki
           kell adni.

              Ezutan betolthetjuk a szovegszerkesztot,ami az altalunk
           mega